2017.04.08.

A dublini parkok közül van egy, amely megérdemel egy külön bemutatást. Ez pedig nem más, mint a legnagyobb, és nem csak Dublinban, hanem Európában is, a Phoenix Park. Hétszer akkora, mint a Népliget.

Az Phoenix monumentalitását leginkább a hatalmas zöld területek, és a kisebb-nagyobb erdőfoltokon található szép nagyra nőtt fák adják. Történelmi emlékművekből, épületekből sincs hiány. Mégis a legérdekesebb látnivaló a dámvad csorda. Az 1662-ben alapított királyi vadászparkba II. Károly angol király telepítette be az állatokat. A terület sokáig elzárt volt a dublini lakosok számára. A park 1925-ben nyitotta meg a kapuit a látogatók előtt.

Phoenix Park részlet

Volt szerencsém kétszer kilátogatni a Dublin központjától nyugat felé 3 km-re található parkba. Helyismeret nélkül azonban egy pár érdekességet sikerült kihagyom. Azokról az emlékművekről, épületekről, nevezetességekről, amelyeket valamiért érdekesnek találtam és lefotóztam írok róluk pár sort.

A park egyik bejáratánál

Első látogatásom során csak egy nagyon kis területet jártam be mivel nem volt túl sok időm. Belestem a park északnyugati csücskébe, a látogató centrum környékén. A Dublinban töltött bő hónapom során ekkor volt a legszebb idő. A hőmérséklet majdnem súrolta a 18 fokot. A brit szigetvilágról ismert pletykák itt bebizonyosodtak. Ha kisüt a nap, az emberek tömegesen kiszabadulnak otthonról. Ezen a napon is így történt. A park teli volt napozó, kiránduló tömeggel és itt-ott futkorászó emberekkel. Volt, aki félmeztelenül süttette a hasát. Azért nekem ehhez kellene minimum a 25 fok…

A látogató centrum környékén

Ashtown Castle and Demesne

(Ashtown Kastély és Ősi Birtok) 

A 15. századból fennmaradt kastély sem látogatható túl régóta. Ide 1978-ig tiltott volt a belépés. 1989-ben felújították a falait és az itt található toronyházat. Illetve nyílt mellette egy kávézó, egy játszótér és egy kert is. Ezekkel az újításokkal ez a kis terület a park látogató központjává vált. 

A kastély toronyháza, a "profi" fotósnak köszönhetően csúcs nélkül

Az Ősi Birtok falai szilárdan állnak

The Phoenix Monument

(A Főnix Emlékmű)

Egy 1747-ben gróf Chesterfield felügyelete által felállított szobor, amely a feltámadó főnixet ábrázolja. A park közepén fekvő körforgalom veszi körül. A forgalom miatt nem igazán foglalkoztam a szoborral, ezért később, amikor utána olvastam a nevezetességeknek, akkor jöttem rá, hogy mégis készítettem róla egy lesifotót, miközben a lovaskocsit próbáltam megörökíteni.

A lovaskocsi, a futó és a Főnix Emlékmű

Az első rövid látogatásom itt véget ért. A parkon kívül ismét a város várt rám. Elsők között egy hangulatos borozó épülete fogadott. De csakis kívülről néztem meg, hiszen tudjuk, kizárólag az ökör iszik magában. 

Egy borozó Dublinban

2017.05.16.

Második alkalommal annak tükrében néztem le ide, hogy már eldöntöttem, hogy rövid időn belül haza utazok. Nem akartam úgy elmenni, hogy nem járom be az egész parkot. Legutóbbi alkalommal a dámokkal sem sikerült összefutnom. Jól tettem, hogy adtam még egy esélyt a hatalmas ligetnek, mivel a látogatásom során rájöttem, hogy még sok érdekes látványosságot tartogatott a többi része is. 

Első lépésben a szarvasokat próbáltam felkutatni a hosszasan virágzó gyümölcsfák és a hatalmas fenyők között...

A fák a bő egy hónapos tartózkodásom során folyamatosan virágba voltak borulva. Az óceáni éghajlatnak köszönhetően itt nincs lehetőségük elfagyni.

Mielőtt megtaláltam a dámokat, leültem pihenni egy kicsit

A távolban a Dublintól délre található hegyek láthatók, de a patások még sehol

Egy, az életéhez ragaszkodó magányos fa

Hangvilla alakúra metszett fenyők

Meg is találtam a szelíd dámvadakat. Nagy rajongásnak örvendtek legfőképp a családok körében. Kisgyerekek etették (szigorúan szülői felügyelet mellet) őket. Az állatok szívesen fogadták a nasit. Amilyen természetességgel odamentek másokhoz, én valamiért nem nagyon tudtam közel kerülni hozzájuk. Igaz, szarvasoknak szánt harapnivaló se volt nálam, amivel magamhoz tudtam volna csalni legalább egy-egy példányt.

Megtaláltam a szarvasokat!

Dámvad csorda a Phoenix Parkban

Deerfield Residance

(Szarvasmező Rezidencia)

Vajon honnan kapta ez a kis vityilló a nevét? 

Az 1776-ban épült rezidencia mindig nagy beosztású emberek otthonaként szolgált. Ma az amerikai nagykövet tartózkodási helye. Tetszetős épület. Eddig az amerikai filmekben láttam ehhez hasonlót. A hozzá tartozó telek területén frissen volt nyírva a fű, amelyet kőkerítés vesz körül. Ránézésre nem lehet annyira rossz itt éldegélni.

 Deerfield Residence és a hozzá tartozó hátsókert

Deerfield Residence szemből

The Papal Cross

(A Pápai Kereszt)

Talán ennek a hatalmas acélkeresztnek a látványa nyűgözött le leginkább a parkban tett sétám alatt. Az, ahogy a nagy füves terület végén az ég felé magasodott, felejthetetlen látvány nyújtott. Nem számítottam rá, és miközben közeledtem felé, egyre nagyobbnak tűnt. Mivel 35 méter, ezért nem is csoda. 

1979. szeptember 29-én II. János Pál pápa első írországi látogatásának tiszteletére avatták fel a keresztet. Az eseményre 1,25 millió ember gyűlt össze. 2005. április 8-án szintúgy nagy létszámban jelentek meg a polgárok a helyszínen a Pápa halálnak megemlékezésekor.

The Papal Cross

A kereszt II. János Pál pápa első írországi látogatásának tiszteletére

Ahogy tovább sétáltam a parkot keresztül szelő Chesterfield sugárúton, azon elmélkedtem, hogy nem gondoltam volna soha, hogy én valaha itt fogok sétálni. Többek között azért sem, mert Írország sohasem volt rajta a bakancslistámon, mégis azt éreztem szerencsés vagyok. Két lány zökkentett ki egy kérdéssel a gondolataimból. Természetesen a szarvasokat keresték. Elmondtam nekik merre találják. Közben az állatkert bejárata előtt is elhaladtam, de úgy döntöttem, oda nem nézek be. Majd megérkeztem a park keleti végébe.

A park itt összeszűkült egy fás, tavas, virágos, fém kerítéssel szegélyezett kis miniparkká. A tóban vízi madarak pihentek. A part mentén található járdán nénik etették a galambokat. Itt már átcsapott városiassá a hangulat. Szerencsére valami oknál fogva nem mentem ki a területről és még ráakadtam egy nevezetességre.

A Phoenix Park keleti csücskében található egy tavacska

Egy hattyú landolás után

The Wellington Testimonial

(A Wellington Emlékmű)

Tudomásom szerint Európa legnagyobb obeliszkje tárult elém. 62 méter magas. Az 1861-ben felállított műelméken található négy bronz pakk egyike Arthur Wellesley, Wellington hercegének első győzelmét, és akkor eldörrent ágyúkat illusztrálja Waterloonál. Kettő pakkon a pestis és a indiai háborúk korszakából látható egy-egy jelenet, míg az utolsón a szobor felirata látható. 

Wellingtoni herceg tiszteletére felállított emlékmű

A Wellington Emlékmű a szobor feliratát mutató pakk felől

A waterlooi csata győzelmét ábrázoló pakk

A Phoenix Park nem csak területre hatalmas, hanem az emlékművek méretében is. Egy örök élmény volt számomra, hogy ezt a parkot bejárhattam, és megtudhattam ennyi érdekességet róla. A területet elhagyva találtam egy török kisboltot, ahol vettem, majd meg is szisszentettem egy kólát. Megittam, majd felszálltam az első emeletes buszra, hátam mögött hagyva, de emlékeimben megőrizve ezt a monumentális helyet.